Project 1
Project 2
Project 3
Project 4
Project 5
Project 6
-->
About Us

A short guide of our Association

Wir über uns

Kurze Vorstellung des Vereins

Á propos de nous

Présentation de notre Association

A tápai népi hagyományok hiteles őrzője

image

A tápai folklóranyag tudatos, folyamatos feltárása, nemzedékről-nemzedékre történő módszeres gyűjtése és ápolása az 1910-es években kezdődött meg. A helybéli kántortanító dalárdát alakít, az orvos színjátszó csoportot. 1934 nyarán levelet kapott a tápai elöljáróság Paulini Bélától (író, újságíró, illusztrátor, a Magyar Bokréta Folklór Szövetség egyik alapítója), aki kérte, írják meg néki, mikor utazhat le Tápéra, mert azt hallotta, hogy régi hagyományőrző település és szándékában van ott is Bokrétát szervezni. Deák László jegyző válaszlevelében mutatta be a falu népét, viseletét, hagyományait. Egyben azt is megírta, jöjjön, akár a legközelebbi vasárnapon. 1934-ben tehát megalakult a tápai Gyöngyös Bokréta, amely a népdalok mellett a helyi tánc-, játék- és szokáshagyományokat is őrizte. Citera volt szinte minden házban, de egyre kevesebben játszottak rajta. Révész "Harangozó" Mihály viszont nagyon szépen pengette.

1943 derekán Török József helybéli születésű tanító állt a Gyöngyös Bokréta élére. Ebben az évben a tápaiak az István napi köszöntővel léptek Budapest közönsége elé. Még ugyanebben az évben a Hunnia Filmgyár filmet készített Móricz Zsigmond Sári bírójából, ahol a Bokréta Szövetség a tápaiakat ajánlotta a táncbetétre.

1948-ban, amikor föloszlatták a Magyar Bokréta Szövetséget, Tápén is megszűnt a bokrétás élet, azonban még ebben az évben, a Magyar Néptánc Szövetség fölhívására, Török József vezetésével megalakult a Tápai Népi Együttes, akik a többszörösen elnyert "Kiváló Együttes" cím után elnyerték az "Örökös Kiváló Együttes" címet is. Az Együttes képviselte Magyarországot az 1951-es berlini VIT-en és nemzetközi hírnevüknek köszönhetően a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1967-ben fellépő világhírű Mojszejev Együttes is látogatást tett a tápaiaknál.

Az ötvenes évek elejétől kezdve, a helyi hagyományok megőrzése iránt elkötelezett lelkes tápaiak: Lele József, Waldmann József, Török József gyűjtötték a tápai dalokat és szokásanyagot. Ugyanebben az időben hazai és nemzetközi szaktekintélyek: Molnár István (táncművész-koreográfus), Muharay Elemér (színész, rendező, író, neves folklór gyűjtő), majd Martin György (a magyar és egyetemes folklorisztikai kutatás kiemelkedő egyénisége) és Pesovár Ernő (európai hírű tánctörténész és néptánc kutató) is gyűjtötték a tápai táncokat. Az 1970-es években Tímár Sándor és Nagy Albert koreográfusok szintén a Tápén gyűjtött anyagból készítették földolgozásaikat. Ezek a neves szakemberek újra és újra rátaláltak a darudöbögősre, a lippentősre, a marsra, az oláhosra és az Ács Gyurka bácsi-féle sarkaló lépésre.

1973-ban már az ország első együttesei közé tartoztak. Létszámuk hozzávetőlegesen 70 fő körül alakult. Ezekben az években került ismét előtérbe az ősi szokások gyűjtése és színpadra állítása, megőrizve az eredeti mozgás, viselet és játékosság gazdag színeit. Sokszor szerepeltek a Magyar Televízióban, a Röpülj Páva műsor-sorozatban, valamint a népművészetet és népi hagyományokat bemutató filmekben.

A Tápai Népi Együttes 2005-től a Tápai Hagyományőrző Egyesület keretén belül működik. 2006-ban elkészítettük a tápai népdalcsokrokat tartalmazó CD felvételünket. Szalkai János vezetése alatt számos külföldi vendégszereplésen vettünk részt és építettük a Kárpát-medence magyarságával a kulturális kapcsolatokat. Az Együttes 2011-ben vette fel a Török József Hagyományőrző Együttes nevet, ezzel tisztelegve az egykori vezető négy évtizedes szakmai munkássága előtt.

Napjainkban is ugyanazok a céljaink, mint a kezdetekkor: megőrizni népművészetünket, egyedülálló népi hagyományainkat, megismertetni a nagyvilággal és átadni az utókor számára. Ehhez azonban folytatni kell elődeink kitartó és áldozatos munkáját, hogy a felnövekvő generációk képesek legyenek megérteni és megbecsülni azokat az értékeket, melyeket őseinktől kaptunk ajándékba!

Forrásmunkák: ifj. Lele József - A tápai Bokréta (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged 1980-81.) és a www.sulinet.hu/oroksegtar